Március 30-án reggel megtartották a SmartMan Konferenciát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol a hazai Ipar 4.0 legfontosabb szereplői vitatták meg az ipari digitalizáció és automatizáció kihívásait, lehetőségeit és jelenlegi helyzetét. A Nemzeti Technológia Platform Szövetség által életre hívott rendezvény a magyar gazdaság és társadalom egészét érintő szemléletet hivatott továbbadni: a hazai ipar képviselőinek most kell felkészülniük a jövőre a versenyképesség érdekében.
A magyar vállalatok termelékenysége lemarad a V4 országokétól
“Az ipari digitalizáció egyik legnagyobb, mindannyiunkat érintő kihívása a szemléletformálás, miközben már túl kellett volna lépnünk azon, hogy arról beszéljünk, miért fontos az ipari digitalizáció. Már régen arról kellene beszélnünk, hogy milyen megoldások vannak, és hogyan valósítsuk meg őket” – foglalta össze Ács István, az NTPSz társelnöke a konferencián.
Ács István gondolatait erősítette meg Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára is, aki kijelentette, hogy “az Ipar 4.0-nak a jövője egy attitűdkérdés, és nem forráskérdés.” Előadásában pedig a magyar nagyvállalatok és KKV-k hazai helyzetét vizsgálta meg a nemzetközi összehasonlításban.
Ebből kiderült, hogy a magyar vállalatok termelékenysége az elmúlt öt évben az uniós átlaghoz képest gyorsabban növekedett, a régió termelékenységi lemaradása az EU-hoz képest csökkent, azonban Magyarország a V4-átlag alatt maradt. A digitalizáció akadályai között egyértelműen a forráshiányt, valamint az információhiányt (kutatások, trendek, elemzési eredmények, nemzetközi benchmarkok) említi. A nemzetközi összehasonlítást nézve az államtitkár szerint pedig lehet látni, hogy a Magyarországon sokkal több forráslehetőség van, viszont információellátottság terén erős lemaradásban van az ország a visegrádi négyekhez képest. Szabados vallja, hogy a jövő a robotikán és az AI-on fog múlni, és Magyarországnak abban a háromszögben kell megtalálnia a helyét, ahol a lemaradó Európai Unió mellett az USA és Kína versenyfutását láthatjuk a technológiai versenyben.
A munkaerőpiac terén pedig kirajzolódik, hogy a generalisták háttérbe szorulnak, és egyre nagyobb az igény lesz a specialistákra – derült ki Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs igazgatójának az elődásából. A Siemensnél már 50 éve foglalkoznak a mesterséges intelligencia fejlesztésekkel, az AI-ra pedig úgy tekintenek, mint ami nem leváltja, hanem kiegészíti a munkaerőt, és valódi ipari problémákat, kihívásokat old meg.
Az ökoszisztéma jelene: kihívások, értékteremtés és a KKV-k helyzete
A kerekasztal-beszélgetések megerősítették, hogy az ökoszisztéma szereplői, bár más alapokról indulnak, alapjaiban ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek. Ezen nehézségek között pedig az adatgyűjtés és az adatfelhasználás az egyik központi nehézség, sőt a “kié az adat?” kérdés nemcsak iparági, hanem nemzetközi szinten is problémás pont.
A magyar cégek digitális értékteremtése esetében Pomázi Gyula innovációs szakértő kifejtette, hogy az érték leginkább az értékláncok menedzselésében mutatkozik meg, tehát hogy miképp képesek a cégek a technológiájukkal együtt egymáshoz illeszkedni. Ehhez kapcsolódóan Zalay Buda, a Körber Hungária Kft. ügyvezető igazgatója pedig azt is kiemelte, hogy a humán faktor, azon belül is a cross-funkcionális tudással bíró munkaerő (aki kapocs a megvalósítás és az üzleti érvények között) kiemelt értékkel bír a digitalizációban.
Gaszt Attila, a GIA Form Kft. ügyvezetője konkrét számokkal mutatott rá, hogy az automatizálás miképp térül meg, hogyan segít a túlélésben: egy robot megtérülési ideje 3 műszakban 6 hónap, 2 műszakban 1 év, 1 műszakban pedig 1,5 év, ha az emberi munkaerőt – ami talán pár év múlva nem is lesz bizonyos területeken –, kiváltják vele. Az agrárium és az élelmiszeripar képviselőjeként Éder Tamás arról beszélt, hogy a mezőgazdaság bizonyos területeken már kifejezetten előrébb jár, mint azt sokan gondolnák: ma Magyarországon mintegy másfél millió hektár szántóföldet művelnek valamilyen precíziós gazdálkodási megoldással, és ebből félmillió hektáron intenzív precíziós technológiát is alkalmaznak.
A KKV-kra kitérve pedig egyértelművé vált, hogy az ipari digitalizáció bevezetése bizonyos szempontokból még könnyebb is lehet, mint a nagyvállalatoknál, hiszen rugalmasabbak, reziliensebbek.
“A jelenleg uralkodó globális trendek – globális konfliktusok, fenntarthatósági kérdések, környezetvédelmi és egészségügyi kihívások, recesszió, energiaárak elszabadulása – között a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térhódítása szinte az egyetlen, amely ezeknek a hatásait ellensúlyozni tudja” – mutatott rá végül Ács István az ipari digitalizáció társadalmi jelentőségére.
A SmartMan Konferenciáról
A SmartMan Konferenciát a Nemzeti Technológiai Platform Szövetség hívta életre annak érdekében, hogy az ipari digitalizációt és annak eszközeit előtérbe helyezze. Az NTPSz-nél hisszük, hogy az ökoszisztémában minden vállalkozás ugyanazokkal a kihívásokkal küzd, ezért együtt, iparágakon átívelő tudásmegosztással kell a digitalizációban és az automatizációban rejlő erőt és lehetőséget kiaknázni a versenyképesség érdekében. A március 30-ai rendezvény is ezt hivatott elősegíteni.
Az eseményt Dr. Charaf Hassan, a BME rektora, valamint Ács István, az Ipar 4.0 NTPSz társelnöke, a Targa Consulting Kft. ügyvezetője és Dr. Monostori László, a HUN-REN SZTAKI főigazgatója, az Ipar 4.0 NTPSz elnöke nyitotta meg köszöntőbeszédeikben.
Előadást tartott:
- Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár,
- Dr. Monostori László és Dr. Váncza József, HUN-REN SZTAKI főtancsadója,
illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs igazgatója.
A kerekasztal-beszélgetéseken a következő témákat érintették: ágazatokon átívelő lehetőségek: iparági együttműködés a digitalizáció erősítéséért, agráriumtól a zöld energiáig (A-tól, Z-ig); IT beruházástól a vállalati értékteremtésig: hogyan válik a vállalati stratégia meghatározó tényezőjévé a digitalizáció?; automatizálással a versenyelőnyért: KKV sikertörténetek egy tartalékokat felélő üzleti környezetben.
Sajtókapcsolat::
Kulcsár Gizella,
gizella.kulcsar@bartlet.hu,
+36 30 503 0983.